Győrzámoly története
Fekvése:
Magyarország északnyugati részén, Győrtől 9 kilométerre helyezkedik el. Az Alsó-Szigetközben, a 1401-es út mentén. A település lakott területe a Mosoni-Duna partjának közelében helyezkedik el, de a község közigazgatási területe észak felé egészen a Duna főágáig elnyúlik, olyannyira, hogy győrzámolyi területen van a 14-es út Dunán átívelő – a szlovákiai Medvére vezető – hídjának jobb parti hídfője is.
Nevének eredet:
Győrzámoly nevének eredetére több különböző magyarázat létezik. Az egyik szerint szláv eredetű és zátony mögötti helyet (zá morje) jelent, a másik szerint a zsámolyból származik (a szigetközi tájszólásban a község neve Zámú vagy Zámol), esetleg a Héderváry-család Sámuel nevű tagjának nevéből. A Győr előtag a város közelségével kapcsolatos.
Története:
Zámoly első okleveles említése 1271., V. István egyik oklevelében fordul elő, mint Malmosokkal szomszédos település. A 15. században már biztosan a Héderváry család birtokában volt. 1549-ben egy összeírás szerint a falu birtokosai Héderváry-család és Bakyth Péter. tíz és fél porta közül 8 jobbágytelek újonnan népesített, de a krónikák két zsellért is említenek.
A falu a török idő alatt sokat szenvedett, többször elpusztult, így Győr 1594-es török ostroma alkalmával is.
1619-ben a Héderváry és a Rárói családok birtokolták.
A település katolikus temploma 1658-ban épült, de a török dúlásnak áldozatul esett. A ma álló templomot 1779-ben emelték.
Az első iskola alapításának éve nem ismert, de 1742-ben készült canonica vizitacio jegyzőkönyve már említést tesz kántortanítói állásról.
1809-ben Zámolyon a vágrámi csatához felvonuló francia csapatoktól elmaradottakat a nép megrohanta és többet közülük a Dunába vetett. A franciák bosszúból a falut felgyújtották, és az elfogott lakókat Győrben hadbíróság elé állították és halálra ítélték. Csak a győri püspök közbenjárása mentette meg az életüket.
1869-ben a község egy része a templommal együtt tűzvészben elpusztult, de hamarosan újjá is épült.
Az 1890. évi népszámlálás adatai szerint Győrzámolyon, valamint a hozzá tartozó Gyűrűsön, Tölösön és Patkányoson közel 1300 lélek élt; közülük 1278 római katolikus, 7 evangélikus, 6 pedig zsidó vallású volt.
A község életében az utolsó nagy pusztítást az 1954.. évi árvíz jelentette, amely a falu régi építészeti emlékeit szinte teljesen eltüntette. A kedvező fekvésű község azonban hamarosan újjáépült, fejlődését nemcsak az új házak, az újonnan megnyitott utcák bizonyítják, hanem az utóbbi évtizedekben átadott középületek sora is: a takarékszövetkezet, a művelődési ház és az új iskolaépület után 1987-ben falumúzeumot és tűzoltószertárt is avattak, 1993 -ban pedig elkészült a nagy népszerűségnek örvendő tornacsarnok is.
Napjainkban a település fejlődése és népessége is nő. Területe a 2019-es adatok alapján 2675 ha, népessége ugyanebben az időben 3154 fő.
Források:
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gy%C5%91rz%C3%A1moly 2019. november 25. 12:46
http://nepesseg.com/gyor-moson-sopron/gyorzamoly 2019-11-25 12:48
Dr. Karácsony István: A szigetköz története
Érsek István: Szigetköz története
